|
|
|
|
Veres Győző
Kétszeres, és egyben az első magyar súlyemelő világbajnok, sokszoros olimpiai és európa bajnoki érmes. 18 világcsúcsdöntés
fűzódik a nevéhez. Berekböszörményben született, 1936 június 13-án. Sportpályafutásának elsÅ‘ lépéseit a világhÃrnév felé
Debrecenben tette meg, eleinte váltósulyú, később középsúlyú súlyemelőként. 1954-ben ifjusági bajnok lett, egy évvel később
pedig a felnÅ‘ttek között is sikerült aranyérmet szereznie. Világbajnoki cÃmeit 1962-ben, Budapesten, és 1963-ban, Stockholm-ban
szerezte. Az 1960. évi, római olimpiáról bronz, az 1964. évi, Tokyo-ban rendezett játékokról szintén bronz éremmel tért haza.
Versenyzői pályafutását követően edzőként helyezkedett el, szakmai munkásságát elismerve a magyar válogatott versenyzők
felkészÃtését végezte Orvos Andrással megosztottan. 1973-ban ajánlatot kapott törökországból, Ãgy edzÅ‘i munkásságát Ankarában
folytatta. Ezt követően Ausztráliában dolgozott az ausztrál válogatott edzőjeként. 2012 évben a községháza falán emlékére
emléktáblát emeltetett az önkormányzat, és gÃszpolgári cÃm került adományozásra részére, melyet hozzátartozói vettek át.
Tarsoly Elemér
Jászai Mari dÃjas szÃnművész, a Nemzeti SzÃnház egykori szÃnésze. 1928. február 5.-én született Berekböszörményben. Tanulmányait
SzÃniakadémián végezte, ahonnan 1952-es diplomaszerzése után a Nemzeti SzÃnházhoz került. Haláláig játszott a Nemzeti SzÃnház
szÃnészeként, többek között olyan szÃnházi művekben, mint a Csongor és Tünde, az Ozorai példa, a Karnyóné, vagy a Liliomfi. Szerepet
kapott tévéfilmekben is. Játszott A vasrács cÃmű, és Az a szép fényes nap cÃmű magyar tévéfilmekben, illetve a Budapesti tavasz
cÃmű magyar játékfilmben is. 1957-ben kapta meg munkássága elismeréseként a Jászai Mari dÃjat. Budapesten halt meg 1986. április 11-én.
Emőd Tamás
A szellemes sanzon és kabaréjelenetek népszerű Ãrója volt. Nagy sikereket ért el háborús verseivel és kis, egyfelvonásos, rövid
drámáival. Dalai közszájon forogtak. 1888. augusztus 11.-én született Berekböszörményben Fleischer Maximilián és Weisz Irma
gyermekeként. Jogot tanúlt a kolozsvári egyetemen, de az irodalom jobban vonzotta. ElsÅ‘ versei 1906-ban, A Hét cÃmű folyóÃratban
jelentek meg. 1906 és 1914 között Nagyváradon dolgozott, mint újságÃró. Részt vett A Holnap nevű irodalmi antológia szerkesztésében,
melyet az irodalomtörténészek a modern magyar irodalom kiindulópontjaként emlegetnek. Nagy barátság fűzte Ady Endréhez. 1914-ben
Budapestre költözött, ahol Nagy Endrével a magyar kabaré megteremtésén fáradozott. 1917-ben a Katona József SzÃnház dramaturg
titkára, 1922-tÅ‘l az Andrássy úti SzÃnház, majd a Blaha Lujza SzÃnház, 1925 és 1927 között ismét az Andrássy úti SzÃnház
művészeti igazgatója. 1927 és 1928 között pedig az Új SzÃnház igazgatói székét foglalta el. 1938. szeptember 22-én halt meg
Nagyváradon.
|
|
|